Népviselet és népszokások

Népviselet

A nők szinte csak fehér-piros és fekete színű, illetve mintájú ruhadarabokat viseltek, míg a férfiak a fehér-kék-zöld-fekete színösszeállítással éltek. Női és férfi viseletben egyaránt kerülik a tarkaságot.

A férfiak rövid derekú gyolcsinge lehajtós gallérú, kézelős ujjú. A madzagot felváltotta a gomb. Gallérnál, vállban, csuklónál is ráncolódik az ing, s csak elől dugták a nadrágba. A fiatalok színes, az idősebbek fekete háromszög alakú nyakkendője széki jellegzetesség. Nyáron bő vászongatya volt a viselet, télen szürke házi posztó harisnya dukált hozzá. Hosszú szíj volt a nadrágon, melyet körültekertek a derekukon. Az ing fölé magasan csukódó, kék posztó lájbi került; a legényekére rézgombokat, a házasemberekére csontgombokat varrtak, zöld gyapjúszetter vagy fehér a fiatal fiuknak, gyerekek. Téli viselet volt a kék posztó ujjas. Efölé hímzett báránybőr mellrevalót vettek. Ünnepélyes alkalmakkor térdig érő fekete szokmányt borítottak a vállukra. Lábukra csizmát, csizmakímélőként papucsot, néhanap bocskort húztak. Feltűrt karimájú nemezkalapjukon piros zsinór fityegett, illetve rozmaring bokrétát viseltek. Nyáron lehajtott karimájú szalmakalapot hordtak, ezt idővel kis pörge kalapra váltották. A téli hidegben báránybőr kucsmát tettek a fejükre.

A nők öltözete a nőké fehér-fekete- vörös. A lányok hajukat középen elválasztva egy ágba fonták, felül csokorba kötött s szépen lelógó piros pántlikával díszítették. Az asszonyok két ágba fonták a hajukat, s piskóta alakú csont hajkorongra tekerték, így alakult ki a kontyuk. Lányok és asszonyok is bekötött fejjel jártak, az asszonyok fejkendője sötétebb mintázatú, mint a lányoké. A kendőt mindannyian elöl kötötték meg. A lányok kendőjén a virágminta piros és zöld, az asszonyokén zöld, kék és lila vagy bordó. A női ing, bő, bevarrott rövid ujjú volt, kivágott nyakkal, rövidke derekú, férfias szabású. Az ujjak a vállnál, csuklónál, s az ing elől-hátul is beráncolt, ami igen jellegzetes. S ráadásul a női ing bő ujját keresztben hajtogatják széles ráncokba és nem hosszában, amint ez jellemző volt a magyar viseletekre. Nyakukban szorosra kötött gránát gyöngysort viseltek. Pendelyt vettek hozzá az alsó testükre. Ez apró ráncokba volt szedve. Ugyanígy ráncokba szedett volt a kisebb vagy nagyobb mintájú kötény is. A lányok ünnepen fehér kötényt viseltek.

Néptánc

A széki táncról határozottan lehet állítani, hogy polgárias jellegű, ám ugyanakkor számos archaikus elemet is tartalmaz.  Archaikus jegyeket hordoz a széki zene is, számos régi magyar dallamot tartalmazva. A széki tánc valamint széki zene talán legfontosabb jellemvonásainak a komolyságot valamint rendezettséget lehet mondani. Más néptáncokkal összehasonlítva meglehetősen kötöttnek tekinthető. A középkorban a magyar nemesség illetve magyar polgárság köreiben az erkölcsi normák meglehetősen szigorúak  voltak, így ezek a normák minden bizonnyal komoly befolyást gyakoroltak a széki táncrendre illetve zenére is. Ez arra enged következtetni, hogy a magyarok és a széken élő szászok a szórakozást illetően nem határolódtak el egymástól.

<
>